2008. június 2., hétfő

Visszatértem! :D


Nos,az igen-igen hosszú szünet után újfent szakítottam némi időt (és magányt) arra,h írjak ezt-azt. Nehogy már emlékek nélkül maradjak sok-sok év múlva... :) Tényleg csak én olvasom ezt a blogot - igen nagy számot mutató számlálóm szerint is... (5 :P kedvenc számom :D) De mindegy. Mivel nem tettem sehol nyilvánossá,így ez nem is igazán meglepő.
Szóóóóval hogy mi is volt velem az elmúlt időben? ... Irtó sok dolog,szóval nem is kezdenék bele,h mindent felsoroljak. Vele kapcsolatban azért kicsit írok. :D Tehát most ott tartunk,h sehol - megint. :P Vagyis haladás,h ahányszor fent van MSN-en és én is fent vagyok,akkor mindig rámír. (Én már leszoktam erről; volt egy-két elbizonytalanító/elkeserítő/fájdalmas (bár lehet,h ez kissé erős szó. namindegy.) élményem.) Így én csak várok. Tegye a dolgát - ő a férfi! :D Szóval beszélünk viszonylag sokat. Sőt. Egyre inkább megnyílik felém, és nagyon sokat lelkizik. Én meg megértően hallgatom és bíztatom :) Egyedül attól tartok,h nehogy az legyen,h "jajj,de jó Barát lettél,ne rontsuk el!". Akkor fogok én hülyét kapni. :P:D De nem hinném,h ez bekövetkezne azért. (erősen remélem,h nem!) Tekintve,h azért mikor találkozunk (szökőévente egyszer :P),mint pl 23-án is,akkor mindig vhogy tanújelét adja bizonyos érzelmeknek... :$ De nem tudom teljesen hovatenni. Viszont ami vicces,h Ő sem engem. :) Na erre varrjatok gombot... Bonyolult ez a felnőttek világa... De (sajnos?) nem tudom már kivonni magam belőle. (Igen,ez utalás arra,h nem is oly' sokára betöltöm a "kritikus életkort" :D 18. és olyan öregnek érzem magam. Bár ez megint egy másik post témája lesz. mert hosszú és analizálós. :D) Na,mindegy. Most legalább nem aggaszt annyira,h ne aludjak tőle stb. Lehet,h azért mert már kellő távolságban vannak a dolgok. Lehet,h csak a remény éledt fel megint a lehetséges pozitív végkifejletben. És lehet,h kezdek kiszeretni... :/ Bár nem hinném. Még mindig nem tudnék senki mással együtt lenni. És úgy érzem,h most ez egy jó darabig így is marad. Ami nem feltétlen baj. Nem kell ennyi érzelmi vihar. Elég ez az egy. :)
Más. Annyira várom már,h végre vége legyen a sulinak! Még sosem vágtam ilyen nagyon a centit... :P Elegem van már nagyon. Mondjuk nyáron sem lesz sokkal nyugisabb a helyzet,mert lesz dolgom bőven. De legalább visszatérhetek a normál életmódomhoz (értsd: nagyonnagyonnagyon kései (v inkább már korai? :D) fekvés,és késői kelés... Ez az én rendes működési módom. Így elviselhető a meleg is stb. A világ sokkal élhetőbb ily módon. :D Egyedül csak okoz gondot a bagolyságban,h ezt tudom csinálni az év 3 hónapjában (+ szünetek), a fennmaradó időben meg szenvedek a korai keléstől,kómásan kóválygok a suliban stb... Mert feladni nem tudom. Nem tudok korán elmenni lefeküdni aludni. Korán alatt nálam a 23:00 előtti időszakot értsd. És ez néha kimerítő tud lenni. De már csak 9 iskolai tan.nap! Már féllábon is... :D Nyárra nagy terveim vannak. Elsősorban a tanulásról fog szólni (oooh üdítő változatosság!) /angol,német,töri/. A nyelvekből ősszel érettségizni akarok,így ez amiatt fontos. (+ angolból felsőfok. - ha már úgyis angolt kell tanulnom nyáron,akkor összevonom a kettőt. :D) A töri meg azért,h jó legyen jövő májusban az emelt szintűm. Szerintem ezt nem kell magyarázni. :P Plusz kellene vmi munkát is találni. Semmi megerőltető fizikai Arbeit! Szedtem én már tűző napon barackot napokig... Kell a francnak még egy ilyen élmény. :P Ha vki tud esetleg vmit,akkor ne féljen jelezni felém. :D Szórakoztató vagyok,intelligens,bárkit elbűvölök,beszélek 2 nyelven magas szinten, és kitűnően tudom másra verni a nemszeretem munkát. Ja,és szerény is vagyok! :D Na jó. Ennek egy része persze vicc. De aki ismer,tudja... :)
Most megyek. De lehet,h ma még írok... :D

Nincsenek megjegyzések: