2009. február 26., csütörtök

csakfirka...

tüptürürüptüptüüp...

Holnap péntek. Ami egy jó nap.

Egyébként meg megijedtem ma. Eléggé. Mert ha már az is fél,akinek nem kéne,akkor mi mit tehetünk? Félünk vele. És szorítjuk egymás kezét a pad alatt irodalmon. Erősen szorítjuk. És kitöröljük a könnyeket a szemünkből. Mert az nem járja,h sírjunk. Hisz ott vagyunk egymásnak...

Olyan érdekes mostanában minden.

Mézeskalácsot akartam sütni,de elmaradt végül.

Odaadtam Döninek a cicás fülbét. Szerette... Én meg örültem,h örült.

Eszembe jutnak folyton dolgok. Képek. Kockák. Baah. Miért?

Gondolkoztam,h kinek tudnám felidézni a hangját... Kossuth Lajosét fel tudom pölö. De nyilván nem ő a legfontosabb. Ez csak így eszembe jutott - mint érdekesség. (Érdekesnek találta vki ezt? :D) Na persze itt nem Kossuth a lényeg. Hanem,h ez miért jött most fel... De azt meg nem fogom leírni. Mert én már csak ilyen kis gonooosz vagyok. :P

És Sanyi beteg,és így olyan egyedül vagyok a helyemen. Hiányzik. Jól eléldegélünk mi ott kettecskén.

Krumpli eladó!

Még mindig P.S. I love you... egyébként. És jó,mert növeli az önbizalmam (még mindig tudok angolul...jól... =)) és szórakoztat. Meg kikapcsol. Meg minden. Így el is határoztam,h a párhuzamosan olvasott sok könyvem mellé mindig beiktatok egy angolt is,h tartsam a szintet. :)

"A vágy a vérben - mit eltemettek régen - élni kezd,
mert minden szívben ott lappang a tam-tam."

Az h Dankó Pista IC az milyen mááár?! :P

Kaptam ma (vagyis tegnap,de ma olvastam el) vicceskedvesjóóféleszeretőcskés mailt. És jóóó volt. Nevettem. =)

Most pedig megyek aludni. Mert már én sem értem lassan ezt a postot. De persze ettől más még értheti... Szóljon nekem is! :) Meg akkor is,ha megoldást lelt a lentebb már pedzegetett zenelejátszó-problémámra... Ugyanis még aktuell. =D Aki megoldja,annak jár egy big hug meg egy dorcsiféle igazigazi forrócsoki. Olyat csak a kiváltságosoknak főzök - titkos receptből. :))

az én szívemben is ott lappang a tam-tam...

:*

Nincsenek megjegyzések: