hülyelányok... -.-'

jajjmamám. Hogy a nők mennyire idióták tudnak lenni... Libák. baah tejóég. De most komolyan. Most nincs időm kifejteni,mert mennem kell aludni,ugyanis holnap ismét qwakorán kelhetek,h igénybe vegyem az édeskedves (nem,wazz,nem felejtek! :P) MÁV szolgáltatásait. Plááásssz még Vezmesszel is kell értekeznem,mert hívott és mondotta volt,h feltétlen csörömpöljem meg,ha Panna lelépett,mert akar vmit mondani... A lényeg mindenesetre az,h az előbbi kirohanás nemem jeles képviselői ellen nem általános nőgyűlölet volt. Csak éppen hangot adtam az egy ideje már halmozódó és a mai nappal pont túlcsorduló tapasztalataimnak. :P Persze nem minden nő ilyen. Én sem. :D Jó,mondjuk én bazira nem vagyok átlag. A legtöbb tekintetben kakukktojás vagyok. (Nyomi - leginkább. :P) De akkor is. Az öncélű hisztériát és hatalmi hülyeségeket nehezen viselem. :/ Főleg mostanában. Na mindegy. Éljen a kis burkom. :P
De legalább TV mindhalálig... Egyre nagyobb ottan a szerelem. :D Ma is annyiradeannyira... <3 (:
nah most aztán tényleg szunya.

...

ja előbb szpícs,aztán szunya. :D

csakfirka...

tüptürürüptüptüüp...

Holnap péntek. Ami egy jó nap.

Egyébként meg megijedtem ma. Eléggé. Mert ha már az is fél,akinek nem kéne,akkor mi mit tehetünk? Félünk vele. És szorítjuk egymás kezét a pad alatt irodalmon. Erősen szorítjuk. És kitöröljük a könnyeket a szemünkből. Mert az nem járja,h sírjunk. Hisz ott vagyunk egymásnak...

Olyan érdekes mostanában minden.

Mézeskalácsot akartam sütni,de elmaradt végül.

Odaadtam Döninek a cicás fülbét. Szerette... Én meg örültem,h örült.

Eszembe jutnak folyton dolgok. Képek. Kockák. Baah. Miért?

Gondolkoztam,h kinek tudnám felidézni a hangját... Kossuth Lajosét fel tudom pölö. De nyilván nem ő a legfontosabb. Ez csak így eszembe jutott - mint érdekesség. (Érdekesnek találta vki ezt? :D) Na persze itt nem Kossuth a lényeg. Hanem,h ez miért jött most fel... De azt meg nem fogom leírni. Mert én már csak ilyen kis gonooosz vagyok. :P

És Sanyi beteg,és így olyan egyedül vagyok a helyemen. Hiányzik. Jól eléldegélünk mi ott kettecskén.

Krumpli eladó!

Még mindig P.S. I love you... egyébként. És jó,mert növeli az önbizalmam (még mindig tudok angolul...jól... =)) és szórakoztat. Meg kikapcsol. Meg minden. Így el is határoztam,h a párhuzamosan olvasott sok könyvem mellé mindig beiktatok egy angolt is,h tartsam a szintet. :)

"A vágy a vérben - mit eltemettek régen - élni kezd,
mert minden szívben ott lappang a tam-tam."

Az h Dankó Pista IC az milyen mááár?! :P

Kaptam ma (vagyis tegnap,de ma olvastam el) vicceskedvesjóóféleszeretőcskés mailt. És jóóó volt. Nevettem. =)

Most pedig megyek aludni. Mert már én sem értem lassan ezt a postot. De persze ettől más még értheti... Szóljon nekem is! :) Meg akkor is,ha megoldást lelt a lentebb már pedzegetett zenelejátszó-problémámra... Ugyanis még aktuell. =D Aki megoldja,annak jár egy big hug meg egy dorcsiféle igazigazi forrócsoki. Olyat csak a kiváltságosoknak főzök - titkos receptből. :))

az én szívemben is ott lappang a tam-tam...

:*

Ez most kikívánkozik...

Annyira szeretem a testvéremet! Basszus... nagyon. Nem is tudom, hova lennék nélküle. Egy biztos: nem az lennék,aki vagyok. Szóval köszi mindent, Döni! (mégha nem is olvassa... :D)

Szeretem.

(a könnyem is kicsordult,annyira elöntött most ez... röhej. :))

kéne...

Írni kéne. Kiírni magamból... De most még nem vagyok képes rá. Talán pár nap múlva... Pedig annyi minden van. Na mindegy. Majd máskor.

megvan az új vad fruttik (<3) és ez most úgyis aktuális...

Vad Fruttik - Úgy fáj

A bánat, a bánat feltámad, és nem menekülhet el senki.
Jajj, de nehéz most boldognak lenni. Vasárnap
csak nyomom az ágyat, és nem nyújthat vigaszt már semmi,
túl gyenge vagyok, pedig erősnek kellene lenni,
túl gyenge vagyok, pedig erősnek kellene lenni.
Könnyek tengere, keserűség vize patakzik arcomon,
folyjon csak - sajnálom magam.
Engem nem érdekel, hogy mit akarsz tőlem,
egyedül maradtam, ne kérj belőlem már többet.

Úgy fáj! Hogyha kimondom, fáj, mert véresre sebzi a számat.
Úgy fáj! Hogyha magamban tartom, mert beteggé tesz már a bánat.

ezvan

Kosztolányi Dezső: Boldog szomorú dal

Van már kenyerem, borom is van,
Van gyermekem és feleségem.
Szivem minek is szomorítsam?
Van mindig elég eleségem.
Van kertem, a kertre rogyó fák
Suttogva hajolnak utamra,
És benn a dió, mogyoró, mák
Terhétöl öregbül a kamra.
Van egyszerü, jó takaróm is,
Telefonom, úti böröndöm,
Van jó-szívü jót-akaróm is
S nem kell kegyekért könyörögnöm,
Nem többet az egykori köd-kép,
Részegje a ködnek, a könnynek,
Ha néha magam köszönök még,
Már sokszor előre köszönnek.
Van villanyom, izzik a villany,
Tárcám van igaz szinezüstből,
Tollam, ceruzám vigan illan,
Szájamban öreg pipa füstöl.
Fürdő van, üdíteni testem,
Langy téa, beteg idegemnek.
Ha járok a bús Budapesten,
Nem tudnak egész idegennek.
Mit eldalolok, az a bánat
Könnyekbe borít nem egy orcát,
És énekes, ifju fiának
Vall engem a vén Magyarország.
De néha megállok az éjen,
Gyötrödve, halálba hanyatlón,
Úgy ásom a kincset a mélyen,
A kincset, a régit, a padlón,
Mint lázbeteg, aki feleszmél,
Álmát hüvelyezve, zavartan,
Kezem kotorászva keresgél,
Hogy jaj! valaha mit akartam,
Mert nincs meg a kincs, mire vágytam,
A kincs, amiért porig égtem.
Itthon vagyok itt e világban
S már nem vagyok otthon az égben.

khm

Ez egy értelmes bejegyzés lesz...

idiótaidiótaidiótaaaaaaöntömjénezőkis*@!%/&*˝idiótaaaaaaaönteltfelfújthóóóólyagidiótaaautálomutálomutálom idióóótaaaa.... arrrgh.

Ez egy értelmes bejegyzés volt.

futokfutok...

Mennem kell dolgozni mindjárt, így csak címszavakban(/mondatokban :D) a nap:
A láma dalai; jelentkezési lap; koránkelés; posta; sárgacsekk; kakaóscsiga; ovisSMS; fizika doga ismeretlen témában; szaladás; sok vezetés; tablóképek - öncsodálat :D; egy-szál-hajam-van-de-az-is-örökké-zsíros-és-még-kedves-sem-vagyok bácsi; fizu; spagetti; tanítás; petiüzi;"...Veza, te mindig csak fényépezgetsz engem! :P "; hideghideghideg; "még mindig ott van a hányás a gatyámon..." :D:D:D; A láma dalai; tejfölkiflivel; törvénytisztelő magatartás...
Most ennyi. És szaladok tényleg. Hogy a láma dalai testet öltsön... :D

100. =)

Ez a 100. postom. *örömtől ragyogó fej* :)

Már csak azért is annyira jó,h pont ez a 100.,mert a mai csudacsudajó nap. Annyira,h még most is ragyogok tőle. És nem tudom,mitől volt ennyire nagyszerű. Vagyis sejtem,de azért mégsem lenne ok ekkora jókedvre. És mégis. Jól érzem magam! =)

Először is: Ma bókoltak nekem. És olyan jól esett. Édes volt. :) "Pedig nagyon szép vagy...
Ha te lennél barátnőm, azt se tudnám hova legyek :$." Nyilván nem leszek a barátnője,de ettől még annyira aranyos volt. :) Őszinte, és épp emiatt esett olyan jól. Na mindegy. Jó volt,kész. :)

Másodszor: óóóó a Vezával szokásos mai ebéd... Ettől volt annyira elképesztően,elmondhatatlanul jó a nap. =D Imádtam a mait. De tényleg. Röhögcséltünk, ugrattuk egymást,dumáltunk mindenről,csapongtunk, látszólag csak a szokásos,de mégis... Ez ma vhogy más volt. Vhogy több. Vagy nem tudom. Mindenesetre ez a mai példa volt a tökéletes napra... Kerek volt. És Veza is így érezte. Megírta. És persze gyártottunk megint egy rakat atomtré (lol...micsoda szó :D) poént... :D
Dórika tűnödve egy, a külsejét érintő eszmefuttatás után,amiben kifejtette,h milyen zombi néha:
- Tééényleg...ha van deltoid, akkor van zomboid is?
Veza hasonlóan értelmesen:
- Iiiigen,meg zombusz is...
*aztán hosszan röhögnek*
Egyébként Veza főzött, törlesztendő a múlt hetit,akkor ugyanis én alkottam egy fenomenális paradicsomos pasta-t (iiigen,fő a szerénység - de mit szépítsem: ezt tényleg jól tudok főzni. naná, a rutin meg az évek ;) :D). Most ő hálált. :D És jóó volt. Zacskós tészta, campingsajttal meg tejföllel. Echte fősulis, nullfőzőtudományos étek. És baromi klassz volt a földesúri lak csillogó-villogó konyhájában ilyesmit falatozgatva hülyülni. =D

Plusz ma vettem még két tök szép fülbevalót is. Az egyik masnis, és eszményi. :) Édes. A másik meg inkább bulis,de az is szép. Ezeket is kielemezgettük. Aztán hívta Tomika (az öccse),akit kihangosított,aztán így röhögtünk hármasban kicsit, majd megszereltük a laptopját. (Én leginkább csak kibiceltem az idiótábbnál idiótább ötleteimmel,de állítólag szórakoztató volt.) Szóval tényleg jól elütöttük az időt.

Jah meg el ne felejtsem,h majd el kell mennünk képkeretet venni. Már ezer éve terveződik. :P

Meg fotóztunk. :D A lopott kalap történetét majd később írom le,most ugyanis sietnem kell,de a kép annyira zsííír lett,h leküzdhetetlen vágyat érzek,h másokkal is megosszam... =D =D
Íme:
(miéééért?! miééééért nem ide rakja?! qwaannnnyát. :'( najó. fáradt vagyok,és elegem van. majd máskor cseszek vele vmit... :@)

mai termés... =D

Ma sem kellett csalódnunk magunkban (nem,nem lettem skizo, ezt valakivel alkottam,de nemmondomeeeel bibibííí... :D:D:D), és több gyöngyszem is keletkezett beszélgetésünk során.
Ebből egyet osztanék meg (ez legalább publikus :D):

Két zabfalatka ül az orvosnál, várnak. Egyszercsak megszólal az egyik:
- Hűűűű,de zabos vagyok!

:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D *röhög...hangosan...percekig...még most is* Tudom,h ez aaaaaannyira szar,h már jó. :D És hosszú út vezetett e poénig. De meg kellett osztanom, mert annyira rettenetes(en jellemző)... :D

Ja amúgy tudni érdemes hozzá, h mostanában eléggé rá vagyunk kattanva a Győri Édes Zabfalatokra... Mert annyira nyammi. :)) És ez már védjeggyé vált. Ezért már kellett egy ilyen poén. A detronizálós viccem méltó utódja, úgy vélem. :D


Amúgy megyógyultam. :D Dokinéni mondá.

Kéne nekem egy...

Rájöttem, mi tenne teljessé a blog-boldogságomat! Egy ilyen zenelejátszóizébizé,mint amilyen Anne-nek is volt. Csakhogy neki Karcsi csinálta,és ő mostanában önmagát keresi (meg villanyzik vagymiarák - BME powwaa) és biztos,h nem ér rá ilyen földi hívságokra,h programmieren nekem egy olyat. (v mifenét csinált vele...szakmaiság rulz! :P) najóóó. Tisztában vagyok vele,h biztos találnék neten ilyesmit, csak 1. Nincs kedvem meg időm ezzel vesződni 2. Olyan kéne,ami ilyen halál gyökiknek is jó (értsd: naaagyon könnyen kezelhető) ésésés elég sokoldalú azért... Mert sokfélék az igényeim. És most teljesen rápörögtem erre, és rossz ez a tétlenség... :/ De eszköztelen humán beállítottságú szakbarbár vagyok, így aztán momentán nem látok lehetőséget a megvalósításra. Aszondjátok, a rossz oldalra születtem? Lehet... De legalább a tévéújságnál mélyebb olvasmányaim is voltak már... :D Na mindegy. Itt és most nem ez a téma. (És azért nem vagyok ám annyira béna, mint amennyire itt lefestettem...:D De tényleg.)

Mindenesetre: Ha valaki tud vmi optimális megoldást, és nem vár érte általam kivitelezhetetlen dolgokat (pl vegyek fel szandált zoknival, esetleg fekete cipőhöz fehér zoknit, vagy egyek vmi köménnyel/kaporral beszórt/ízesített ételt, takarítsak minden nap, menjek matekszakra továbbtanulni stb.), akkor legyen kedves és informáljon mielőbb! =)

Engem is elkapott a Gyuszi...A mandulagyuszi... (háháhá micsoda Witz...=D)

Ennél sz@arabb címmel akkor sem indíthattam volna, ha akarok, így most kellően megadtam az alaphangulatot remélem. :D

Mostanában nem sok túl sok mozgalmas dolog történik velem, de gondoltam, írok kicsit, ha már 2 nap alatt kb 100-an nézték meg a blogomat. Egyébként: :O Nem is tudom mire vélni ezt a nagy népszerűséget. Habár gondolom, igen nagy részük nem is ismer, szóval halál mindegy, h mi is van velem... :D

A lényeg,h beteg vagyok. (Ahogy azt a mesterien megkomponált, humorban tobzódó cím is mutatja...) Elég tré volt, meg be is lázasodtam meg minden ilyen finomság. Ami csak azért kellemes, mert én soha nem vagyok lázas. Legalábbis az elmúlt 10-12 évben alig volt erre példa. És most tessék: még félre is beszéltem. :P Nc. Szóval elég sokáig nyomtam az ágyat, aludtam/alszom sokat, még olvasni se volt nagyon erőm, bár már szerencsére egyre jobban vagyok. Egyedül az elszigeteltség bosszant. Hogy nem mehetek sehova és nem csinálhatok semmit. Mmint semmi érdemit. És enni se tudok túl sokat. De ezeket leszámítva már egyre jobban elvagyok. :)

És ez a mostani megmutatta azt is, h ki(k)nek számítok igazán. Ugyanis az osztályból egyedül Lilikkééé érdeklődött a felőlem, és egyedül ő küldött puszikat meg üdvözletet meg ilyenek. Hát ennyit erről. Viszont a második otthonom igen sok lakója aggódott értem, és ez olyan jól esett... :) Pénteken hívott Lajos (ő ugye elég magas beosztásban dolgozik a TV-nél,sőőt. És nem is nagyon szokott "leereszkedni" a Pontosokhoz, de velem vmiért nagyon jóban van. Jókat szoktunk dumálni - tvs bulikban is meg amúgy is. =), h menjek be,mert vmi adós papírt ki kell cserélni (iiigen,már adózom is. kellemes felnőtt világ... :P). De hallotta a hangomon,h nem vagyok épp vmi fényesen. És utána mondta Veza, h mennyire aggódott értem, kérdezgette,h mi van velem meg ilyenek. Ez is olyan jólesett. Reni is érdeklődött,h hogy vagyok és hiányolt,h nem tudtam bemenni pénteken. Ami egyébként engem is bánt. Hiányziiik a TV. :( Veza meg... Természetesen nagyon drága volt. :) Írt kedves üziket, napjában többször aztán pedig szombaton eljött beteglátogatóba. :D Azért volt vicces,mert mondta otthon,h hova jön és anyukája egyből: "Jaajj, Dórika beteg?! Akkor várjál,csomagolok neki egy kis sütit..." Ehhez képest... Még máig van. :D Na mindegy. Amúgy tök jó, mert a szülei is kedvelnek - az ominózus pesti út óta. :D Én rég röhögtem ennyit. Vicces egy család, bár ők ezt nem mindig ismerik fel. De aranyosak. Nem mellesleg meg el voltak tőlem ájulva,agyondicsértek, és nálam is ez is bigbig pluszpont. :D:D (tuuudom, undorítóan önző vagyok. :D) Szóval meglátogatott,felvidított, hozott csokit,szóval minden frankó volt. Jól elröhögcséltünk szokás szerint. Aztán megkértem,h írjon ki nekem egy filmet... és ennek a részletezést most nem folytatnám,mert olyan helyről történt mindez,ami nem is létezik, én pedig nem szeretnék írásbeli bizonyítékokat szolgáltatni... :D Tehát tegnap meg elhozta a filmet és megint hozott csokit...áááh, és annyira jó,minden nap jöhetne ilyen feltételekkel. :D Najó,nem,nyilván nem csak ez benne a jó. Evidens,h nem. :D Most meg,ahogy gépelgettem,hívott Lajos... H kíváncsi volt a hangomra,és a hogylétem felől érdeklődött,mert aggódott értem... :O Aaaaannyira jól esett ez is... =) Meg is beszéltük Vezával, h ez nagyon-nagyon furcsa. És szokatlan. Hmm nincs kedvem leírni miért...Hát ezért:
Veza - Capulet üzenete:
ez olyan jó
dórika üzenete:
mert?
Veza - Capulet üzenete:
mert tényleg fontos lehetsz neki, sztem nem jellemző, h mindenkit felhívna, ha beteg
Veza - Capulet üzenete:
mert engem még pl sose
Veza - Capulet üzenete:
pedig voltam ugye kórházban ősszel, vese
Veza - Capulet üzenete:
szóval, téged nyilván kedvel

Szóval nyilván szeret. Ami tök jó. :D Legalább vannak,akik szeretnek. Meg Beró is kérdezte,h vagyok. Meg elég sokan. Szóval vannak páran,akik eljönnének a temetésemre és tényleg sajnálnák, h eltávoztam... :D

És most így szépen számbavettem,h mi a stájsz az értem aggódókkal, megyek is, és visszafekszem. Mert a torkom továbbra is fáj. :P

hahaha *Teó hangosan nevet*

Eszembe jutott (vagyis eszembe juttatták - most épp a Twitterem visszaolvasása... :D),amikor még volt társadalmi életem. Nyáron történt utoljára. :D tejóég. Elképesztő így belegondolva. És tényleg volt ilyesmim. Amikor napjában 3 emberrel találkoztam usw. Hi-he-tet-len komolyan... :D:D

Valaki,valahol - menjünk már Hóvirágba!!! ez így nem állapot.

kacc.

(igen, ez most ilyen kínaszalás-féleség... de azért jó tudni,h ami most van, az mégsem öröktől fogva van. ergo akad remény a változásra. érti? :D)

Bang,bang,my baby shot me down

Nancy Sinatra - Bang Bang (My Baby Shot Me Down)

I was five and he was six
We rode on horses made of sticks
He wore black and I wore white
He would always win the fight

Bang bang, he shot me down
Bang bang, I hit the ground
Bang bang, that awful sound
Bang bang, my baby shot me down.

Seasons came and changed the time
When I grew up, I called him mine
He would always laugh and say
"Remember when we used to play?"

Bang bang, I shot you down
Bang bang, you hit the ground
Bang bang, that awful sound
Bang bang, I used to shoot you down.

Music played, and people sang
Just for me, the church bells rang.

Now he's gone, I don't know why
And till this day, sometimes I cry
He didn't even say goodbye
He didn't take the time to lie.

Bang bang, he shot me down
Bang bang, I hit the ground
Bang bang, that awful sound
Bang, bang my baby shot me down...



És kicsit újabb köntösben is:

fájok. :(

Fáááj mindenem, a testem, a lelkem, mindenem. És basszus most tényleg, nem csak szimulálok. :/ Nem akarok beteg lenni. Nem érek rá ilyenekre, nincs kedvem fájni, meg nincs kedvem megint fogyni egy csomót. (ma is alig bírtam már enni...) Nem érzek magamban erre most tartalékot.
"Talán eltűnök hirtelen(?)"

na mindegy. inkább zenéljünk kicsit. ez volt ma:

Katie Melua - Piece By Piece

First of all must go
Your scent upon my pillow
And then I'll say goodbye
to your whispers in my dreams.
And then our lips will part
In my mind and in my heart,
Cos your kiss
Went deeper than my skin.

Piece by piece
is how I'll let go of you
Kiss by kiss
Will leave my mind one at a time
One at a time

First of all must fly,
My dreams of you and I,
There's no point of holding
on to those
And then our ties will break,
For your and my own sake,
Just remember,
This is what you chose

Piece by piece
Is how I'll let go of you
Kiss by kiss,
will leave my mind one at a time
One at a time

I'll shed like skin,
Our memories of lazy days,
And fade away the shadow of your face

Piece by piece
Is how I'll let go of you
Kiss by kiss,
Will leave my mind one at a time
One at a time
One at a time
One at a time
...