2008. augusztus 16., szombat

Nem

A "nem" egy igen egyszerű,mindössze hárombetűs szócska,ami valaminek az elutasítását hivatott kifejezni. Ezt úgy tűnik egyeseknek nagyon nehéz (vagy inkább lehetetlen?) értelmezni. Ha valakinek/valamire nemet mondunk azt általában azért tesszük,mert valóban NEM szeretnék az adott dolgot. Jó,nyilván vannak olyan lányok,akiknél a "nem" csak időhúzás,akik kéretik magukat,de itt hívnám fel a tisztelt férfitársadalom figyelmét,h ezen lányok száma NAGYON ELENYÉSZŐ! Értsd: abszolút nem ez a jellemző. Ha valaki azt mondja,h nem,akkor azt úgyis gondolja. A "nem" az nem talán/esetleg/majd később/lehet róla szó,csak nem akarom,h rosszéletűnek nézz stb. A nem az nem.

Esetemben meg főleg nem a nem. Ha bizonytalan vagyok valamiben (ez lássuk be,elég gyakran előfordul :D),akkor azt lehet látni,érezni. Akkor azt mondom,h talán/nem tudom/még beszéljünk róla stb. De mikor azt mondom,h nem,akkor azt úgyis gondolom. Az,h nem atomparaszt módon küldöm el melegebb éghajlatra az illetőt,az korántsem jelenti azt,h évődnék vele vagy bizonytalankodom vagy bármi ilyesmi. Egyszerűen csak így neveltek: nem szeretem megbántani az embereket,nem szeretek bunkó lenni,és hiszem,h kedvességgel többre lehet menni. Eszerint is próbálok élni. Szóval,ha valaki odajön hozzám,h meghívhat-e valamire,és én azt kedvesen,de elutasítom,akkor az jelzésértékkel kellene,h bírjon. Oké,nem vette az adást. De ha odajön,és én láthatóan próbálok nem tudomást venni róla,akkor meg főleg fognia kéne,h mi a helyzet. De nem,egyes embereknek még ez sem elég. És ha sétálni hívogat,én pedig kategorikusan elutasítom,akkor ne próbálkozzon még ötször-hatszor!

A tegnapi karaoke-bulin esett meg a fent vázolt helyzet. A fentiek után továbbra sem akart békén hagyni az "úriember",sőt a karomat is rángatni kezdte,h de pedig neki nincs semmilyen hátsó szándéka,és menjek vele sétálni... Végül Vezának kellett kimentenie. És tök rosszul éreztem magam emiatt. Nekem nincs bajom a férfiakkal,tényleg. Nem vagyok harcos feminista sem,bizonyos szintig egyetértek a hagyományos nemi szerepekkel. DE: Miért nem tudunk még ott tartani,h egy lánynak ne legyen szüksége arra,h egy férfi ismerőse segítsen rajta az ilyen helyzetekben? Miért nem lehet felfogni,h ha azt mondom,h "Köszi,de nem",akkor én azt úgyis gondolom? Miért kell továbbra is nyomulni? Ráadásul egyre erőszakosabban... Miért nem tartja tiszteletben a döntésemet? Ezek után nagy nehezen észrevette magát (?),és lelécelt. A történtek után nem nagyon akartam (mertem?) elmozdulni a biztonságos kis helyemről a srácok mellett,de aztán a szükség győzött,és ki kellett mennem mosdóba (ha nincs az az utolsó ice tea,ugye...). Mikor már majdnem visszaértem,akkor egyszercsak a bokrok mögül kiugrott ez az arc,és elkapta a karom,h akkor ha már sétálni nem akarok vele,akkor legalább vmikor máskor találkozzunk "nyugodtabb körülmények között"... Én annyira megijedtem,h az nem igaz. Próbálkoztam mondani,h "háát nem is tudom,majd megbeszéljük..." (az előbbiekből leszűrtem,h nem annyira komálja a "nemet") Erre ő: De bizti?? Én: Hmm. Hát majd még beszéljük. Erre ő: De minden hátsó szándék nélkül...de feltétlen! Én: öööhm. oké,persze,majd megbeszéljük...de most mennem kell,bocsi. Aztán nagy nehezen kitéptem magam a kezéből,és visszarohantam a védett helyre. Nagyon megrémültem. Ijesztő volt nagyon. :( Soha többet nem akarok ilyet átélni. És a legrosszabb ebben az,h én nem is adtam jeleket neki... (ismert okokból...meghát amúgy sem,na.) Sőt. Csak olyan jeleket adtam,h kopjon már le. És nem,ő nem vette az adást. Utána már WCre sem mertem elmenni.

Nos valami ilyesmi miatt nem szeretek én annyira idegenek közé járni. TVs buli: OK,mert mindenkit ismerek és szeretek,és engem is mindenki ismer és szeret. Hóvirág,Pizzeria: OK,mert olyanokkal megyek,akik szintén megfelelnek az előbbi feltételeknek. De ezeken kívül,ha megyek valahova,azt is csak megbízható,általam jól ismert emberkékkel. És nem is nagyon küzdök az ismerkedésen. Talán a történtek után ez érthető is... (és nem ez volt az egyetlen ilyen sz.rság tegnap,csak ez volt a súlyosabb)

Szóval ha én vkinek nemet mondok,azt úgy is gondolom,és tényleg nagyonnagyonnagyon rosszul érint,ha vki nem tiszteli a döntésemet,és nincs tekintettel rám. És szerintem ezzel kb mindenki így van. Ezt tehát kéretik szem előtt tartani.

Amúgy jó buli volt :),csak hosszú... :P Mindegy. Vezát meg továbbra is egyre jobban szeretem. :)

Nincsenek megjegyzések: