Picikét már para van, de én még reménykedem nagylángon. Kitört rajtam megint a grafománia, de igyekszem visszafogni. :P Fáradt vagyok eléggé. Gyakorlatilag egész héten egyedül voltam/vagyok. Néha bementem a suliba jegyet beíratni, de ennyi. És emberi hangot csak telefonon meg a tévén keresztül hallok. De igazából ezt nem is bánom különösebben. Csak egyvalaki hiányzik, de ezzel nem igazán van mit kezdeni... Most nem szeretnék ilyen mélylelkizésbe belemenni, mert most nem alkalmas rá az idő. Mint már említettem fáradt vagyok nagyon, szóval nem hiszem, hogy kellően összeszedett lenne és hogy el tudnám mondani azt, amit és ahogy akarok.
Így inkább csak firkálok kicsit, hogy jelezzem: élek. Bár aligha olvas itt valaki. :)
Egyáltalán nincs karácsonyi hangulatom. Se karácsonyi ajándékaim. :P Ráadásul nincs is időm vásárolni vagy akár gondolkodni azon, hogy ki mit kapjon. Plusz Gyilkos elmék függő lettem... :D Picikét beteg, mivel fél éjfélkor kezdődik minden nap a Cool-on, és tök rászoktam. Ami vicces, hogy vannak részek, amiket végigrettegek itt egyedül. Minden olyan recsegős lesz, és félek, hogy nem zártam be az ajtót (de persze tudom, hogy bezártam), és nem merek kimenni megnézni... Para. Jó lenne nem egyedül lenni... Jó lenne Vele lenni. De nem vágyom az emberekre. Nagyrészt fárasztanak. Kicsit paradox, mi? :D Szerintem annyira nem érthetetlen: gyakorlatilag egy emberre lenne nagy szükségem, de ő már nincs. Más nem kell, viszont a magány sem túl megkapó. Hát így élünk... Látszólag nehéz a kedvemre tenni, tudom. :P
Most megyek: bámulom kicsit az utcát, az megnyugtat, aztán csinálok mondjuk popcornt, tanulok még kicsit, utána meg magamhoz veszem a napi paraadagom... :P :D
goodnightgoodnight, everybody. :)

ps.: észrevettétek, hogy mostanában csak "lelkemútjai" címkéim vannak? ... érdekes. (najónem. :P)