Régen írtam már, tudom. Az utóbbi időben valahogy nem volt rá igényem, de most megint úgy érzem, hogy van...
De persze most semmi érdemi nem jut az eszembe... :P
Most is itthon ülök, és nem tudok aludni. Lefeküdtem, lekapcsoltam a villanyt, benyomtam a fülembe a zenét, de össze-vissza száguldoztak a gondolataim, és nem jött az álom. Pedig az elmúlt pár napban simán ment. Egyik pillanatról a másikra zuhantam a kellemes öntudatlanságba. :D És megint álmodom. Volt egy rövid időszak nemrégiben, amikor valahogy nem álmodtam semmiről. Legalábbis nem emlékeztem rá. Tudom, hogy az emberek többsége így van ezzel, de nálam ez más. Színes, szemléletes és nagyon valóságosnak tűnő álmaim vannak... Ami jó. Érdekesek. És most megint visszajöttek. Múltkor olyan reálisnak tűnt, hogy az nem igaz. Néha már félek, hogy valami gyanúsat kikotyogok alvás közben. Ez nem is lenne teljesen lehetetlen, ha figyelembe vesszük, hogy milyen dolgokat vagyok képes művelni félálomban (?)... :D
Momentán legszívesebben fognám magam, és elmennék nyomni egy könnyed c.c.s.s-t. De ez nyilván nem lenne túl bölcs, főleg mivel holnap reggel 8-kor politológia előadásra kell mennem. Khm. Legalább az elsőn tiszteletemet kéne tennem, hogy aztán gyárthassak valósnak tűnő indokokat, hogy miért is nem jártam be a félév során. Legalább minimális tényanyaggal kell rendelkeznem ahhoz, hogy hihető érveket gyártsak. Magam előtt leginkább... :D
Nem köt le se a tévé, se az olvasás, de még a zene sem. Ilyen vibrálás van bennem, folyamatosan úgy érzem, hogy mennem kell valahova. Nem vmi rejtélyes, izgalmas, szexi vagy felnőttes helyre: csak valahova, ahol egy fontos személy van. Igazából elég veszélyes nagyon kötődni valakihez, mert eléggé be tudja enni magát az életedbe észrevétlenül. Csak akkor eszmélsz, amikor hiányzik... És ez elemi erővel tör rád. És tenni akarsz valamit, haladni előre, hogy teljenek a percek, fogyjanak a köztetek lévő kilométerek...
De persze maradok. Ülök az asztalomnál a nem éppen trendszetter, ám annál kényelmesebb pizsamámban (nem illik össze a felső és a gatya mintája - de ne mondd el senkinek! :D), és azon gondolkozom, hogy csipszet egyek, teát csináljak vagy csak egyszerűen hagyjam abba a hülyeségek írogatását és húzzak már a vérbe aludni... Egyik sem vonz annyira, mint... Na mindegy, hagyjuk inkább. :)
Asszem ennek a bejegyzésnek sincs sok értelme, szóval inkább itt és most hagyom abba... :D
(őszintén szólva a csipsz győzött... :P :D)
De no para, nemsoká' jelentkezem megint. :)
