Sikerült egy újabb felsőfokúm - legyünk rám büszkék. hurrá. öröm. boldogság. meg minden,ami ilyenkor kell.
Fázik a kezem,alig tudok írni.
Fázik belül mindenem,alig tudok létezni.
A szám és a torkom nem engedelmeskedik az agyamnak - nem tudok beszélni. Nemjönnekszavak.
Csúnya vagyok és szerencsétlen.
Megint az kezdődik lenni,ami tavaly volt. Meg kell előznöm,nehogy elfajuljon.
Szerdán 18 leszek. Jogilag felnőtt. Nemakarom. Kicsit sem. A felnőtt-lét fájdalmas és nem is különösebben szórakoztató. Sőt... Bár mindegy. Én úgyis fiatalon fogok meghalni. Érzem. Nem vagyok az az öreg-típus.
"Talán eltűnök hirtelen."
Most ennyire futja. Nem akarom,hogy többre fussa.
Fázom.
2008. szeptember 22., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése